Mi is az a munka és szervezet szakpszichológus?
Sokszor futok bele kissé értetlen és zavart tekintetekbe, amikor közlöm, hogy igen, munka és szervezet szakpszichológus vagyok. Ez nem egy hétköznapi hivatás, mint péknek, vagy szobafestőnek, óvónőnek, gépészmérnöknek, esetleg szakácsnak lenni, mégsem gondolom, hogy olyan különleges lenne.
Sokan úgy gondolják, hogy az a pszichológus, aki az emberek gondjaival és problémáival foglalkozik, és vég nélkül hallgatja őket, majd okos tanácsot ad. Az ő kedvükért, és azok kedvéért készült ez a bejegyzés, akik szeretnének egy kicsit többet tudni a témáról. A célja pedig az, segítsen tiszta vizet is önteni a pohárba.
Először is, ha valaki pszichológus akar lenni, el kell végeznie egy alapképzést, mely számos egyetemen tanulható. (pl. Budapesten (több helyen is), Szegeden, Pécsett, Debrecenben)
Jelenleg 3+2 év alatt lehet valaki okleveles pszichológus. Az első három év az alapozó képzés, elvégzése után viselkedésdinamikai elemző címet lehet megkapni. Ezután lehet szakosodni több féle irányba.
A Pázmány Péter Tudományegyetemen a következő specializációk közül választhatunk:
- az interperszonális és interkulturális specializáció
- fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia
- klinikai és egészségpszichológia
- társadalom és szervezetpszichológia
A Károli Gáspár Református Egyetemen klinikai és egészségpszichológiai szakirányon tanulhatunk.
Az ELTÉ-n öt szakirány közül választhatunk:
- fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia,
- klinikai- és egészségpszichológia
- kognitív pszichológia
- tanácsadás- és iskolapszichológia
- társadalom- és szervezetpszichológia.
A Debreceni Egyetem munka és szervezetpszichológia valamint tanácsadás és iskolapszichológia szakirányt kínál a tanulni vágyóknak.
Szegeden a következő szakirányok elérhetőek: kognitív és neuropszichológia, klinikai és egészségpszichológia, valamint tanácsadás és iskolapszichológia.
Végül, de nem utolsó sorban, a Pécsi Tudományegyetem a következő lehetőségeket nyújtja mesterszakon:
- fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia
- klinikai és egészségpszichológia
- kognitív pszichológia
- társadalom- és szervezetpszichológia
Ezek tehát az alapképzés részei, ha bármelyik egyetemen valaki elvégzi a 3+2 évet, akkor okleveles pszichológus lesz, ilyen és ilyen szakirányon.
Ezután lehet posztgraduális képzés keretében szakpszichológussá válni. (ahogy az orvos is az alapképzés után is csak általános orvos lesz, és egy szakvizsga válik szakorvossá, pl. gyerekorvos, sebész, gégész, nőgyógyász, pszichiáter)
Szakpszichológusnak tanulni manapság amennyire én tudom, négy egyetemen van lehetőség:
Az ELTÉ-n tanácsadó szakpszichológusnak, egészségfejlesztő szakpszichológusnak, valamint pedagógiai szakpszichológusnak lehet tanulni.
A BME-n (igen a BME-n), munka és szervezet szakpszichológusi képzés van.
A Pécsi Tudományegyetem és a SOTE klinikai- és mentálhigiéniai felnőtt gyermek és ifjúság pszichológus szakképzést nyújt.
Látható, hogy nagy a választék, sok lehetőség van. A lényeg, hogy bármelyik szakképzést végezzük is el, szakpszichológusok lehetünk.
Én az vagyok, mégpedig ahogy már írtam, munka és szervezet szakpszichológus. Felmerül a kérdés, hogy jó, de mit lehet kezdeni egy ilyen szakképesítéssel?
Elég sok mindent. Én speciel szeretnék elhelyezkedni egy multinacionális cégnél HR, tréning, vagy szervezetfejlesztés vonalon. Sok lehetőség van. Miért is lehetséges ez? Mert a szakképzés keretében tanultam pl. a toborzás kiválasztás folyamatáról, arról, mi és az az AC és a DC hogy hogyan kell őket összeállítani, mi az a szervezetdiagnosztika és milyen módszerei vannak és még sok egyéb mást. A képzés során tanulható tárgyakról itt olvashattok bővebben: https://www.erg.bme.hu/szakkepzes/tantargyak
Aki ilyen szakirányra megy, és ezeket a tárgyakat tanulja, az akkor pszichológus marad? Ezt sokszor kérdezik tőlem. A válaszom egy határozott igen. Hiszen ahogy az embereknek, úgy egy szervezetnek is lehetnek gondjai, problémái, és bármilyen meglepő egy cégnél, egy szervezetben is emberek dolgoznak. A tapasztalatom pedig az, hogy a pszichológiát nem lehet megkerülni. Egy cégben, egy tréning alatt, szervezetfejlesztés során, de még a sima mindennapokban is szükség van pszichológiára. Konfliktus és stressz kezelés, asszertív kommunikáció, ezek mind kellenek, és igen ha coachingról beszélünk, akkor sem árthat, ha alkalmazunk egy-két pszichológiai módszert.
Igaz, ez a szakirány üzletiesebb, és sok mindent még meg kell tanulni munka közben, mint például néhány az adott cég működésével kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretet, de attól még az alapja a pszichológia. Gyakorlása közben pedig nem szűnök meg pszichológusnak lenni, sőt. Ez az alaptudásom nagyban hozzásegít ahhoz, hogy jobban megértsem egy cég működését, és ha kell, intuitív módon találjam meg a megoldást egy problémára.
