Drága toborzás
Úgy látszik a héten a központi téma a pénz. :D Az előző bejegyzésem a képzések, késségfejlesztések drága mivoltáról szólt. Most viszont egy hír és egy blogbejegzés végett kerültek elő a piszkos anyagiak. Történt ugyanis, hogy a Facebook megvette a WhatsApp nevű céget, potom 19 milliárd dollárért. (A WhatsApp egy okostelefonra letölthető ingyenes alkalmazás, mely üzenetküldésre használható, és van chat funkciója is.)
Én először a hírt egy német portálon olvastam. Az ő írásukat itt találjátok: https://www.tivi.de/fernsehen/logo/artikel/42370/index.html
És itt van magyarul is a hír: https://www.hwsw.hu/hirek/51827/facebook-whatsapp-felvasarlas-chat-uzenetkuldo-piac.html
Míg a németek adataink kiszolgáltatásától, és privát szféránk megsértésétől félnek, addig a magyar cikkben a számoké, és az elképesztően nagy összegeké a főszerep. És ha már itt tartunk térjük is vissza pénzre. Hogyan kapcsolható össze ez a hír, a WhatsApp megvétele a Facebook által, a toborzás és kiválasztás árával? A megoldást Kelkó Tamás blogbejegyzése adja. Az írását itt találjátok: https://www.kelko.hu/az-evszazad-legdragabb-toborzasi-hibaja/
Hihetetlen de kiderült, hogy a WhatsApp két alapítóját elutasították a Facebooknál, amikor álláskeresők voltak, és jelentkeztek a céghez. Azaz, ahogy Kelkó Tamás is felhívja rá a figyelmet, ez a visszautasítás bizony 19 milliárd dollárjába került a Facebooknak. Nem kevés pénz.
Ha pedig tovább olvassuk Kelkó Tamás blogját, kiderül, hogy bizony a tehetséges, és különleges, másként gondolkodó emberek egyre nehezebben helyezkednek, helyezkedhetnek el a mai világban. A blog ezen része inspirált engem, hogy megírjam a mai bejegyzésemet.
Én is egyre inkább úgy érzem, hogy ha valaki, akár én, akár valaki más, nem úgy gndolkodik, ahogy a többség, már nem is kell. Nem éri meg kockáztatni, mert a cégek többsége fél, hogy az bizony túl sokba fog kerülni.
Szerintem ennek oka lehet, ahogy azt már sokszor kifejtettem, a nagyon bizonytalan gazdasági helyzet, amit egyéb áltlam most megnevezni nem kívánt, a bizonytalanságot csak fokozó tényezők súlyosbítanak. Annyira bizonytalan minden, hogy nem lehet, vagy sok esetben a cégek egyszerűen nem mernek hosszú távra tervezni. Inkább bevállalják, hogy nem lesznek sem erdeti, sem igazán tehetséges munkavállalóik, csak átlagosak. Mindezt azért, hogy fennmaradhassanak, mert számukra az elfogadható működés az egyetlen út.
Engem is utasítottak már el azzal, hogy a személyiségem nem illik bele abba a sémába, ami a cégnél megfelelő, és a jó beilleszkedés alapja. Vagy, a kedvencem, egy ismételten semmitmondó visszautasítás: Az a közeg, amiben tevékenykedek nem kompetens a megbízó számára.
Azaz, hogy ismét a már sokat emlegetett blogbejegyzést idézzem, a fejvadászok ma "egyre görcsösebben ragaszkodnak ahhoz az elképzeléshez, hogy minél inkább fedi a pályázó szakmai múltja azt, amit náluk kell csinálni, annál kisebb a kiválasztási kockázat. Vagyis, ha a pályázó már végzett pontosan olyan feladatot, amit az új munkahelyén kellene, akkor megfelel, ha nem, akkor szerintük rendkívül kockázatos felvenni őt."
És sajnos ebben a gondolkodási sémában nincs helye annak, aki szakmailag megfelelne, aki motivált, és aki ugyan más egy kicsit, az is jól lesz, ugyanolyan mértékben, sőt.
Ez vezethet oda, hogy aztán később ez a tévedés 19 milliárd dollárba kerül a cégnek....
Ez azonban nem egyedüli eset. Számos, ma már híres ember élete tele volt buktatókkal a kezdet kezdetén. MIndannyian tudjuk, hogy például a Harry Potter sikerkönyvek szerzőjét is sok kiadó elutasította. A Wikipédia szerint a következő okok miatt: "sorban utasították el, a többség arra hivatkozott, hogy a könyv cselekménye miatt nem illik az ifjúsági irodalom sorába, ráadásul a megszövegezést és a cselekményszálat is túlzottan bonyolultnak találták."
Elég szomorú, hogy a világon ilyen sokan nem értenek a tehetségek megtalálásához, és megtartásához. Ilyenkor komolyan elgondolkodom, hogy fog-e valaha is változni a világ, vagy már örökké csak a celeb és jól idomítható, a sorba feltétel nélkül beálló ember lesz az ideális? Ugye nem?
