Az álláskeresők öt kívánsága
Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy álláskereső. Ja, bocsi, ez nem a népmesei blog, sem a mesedélután… Akkor mondom másképpen. J Bár mindannyian szeretnénk, hogy az álláskeresésre is igaz legyen az, amiket a népmesékből tudunk, hogy a türelem rózsát terem, jó tett helyébe jót várj, hogy mindig van három kívánságunk, és hogy mese végén miénk lesz a királylány és a fele királyság.
Sajnos, ez koránt sincs így, de azért lehetne másképp. Ezen felbuzdulva, számos inspiráló cikk, a saját és mások tapasztalatai alapján megfogalmaztam öt pontban az álláskeresők elvárásait. Lehet, hogy csak én látom így, de úgy gondolom, sokan egyetértenek majd velem.
1.Tisztességes bánásmódot szeretnék!
Ez alatt azt értem, hogy ha interjúra hívnak, akkor ne várakoztassanak tíz, tizenöt percet, mert bár állást keresek, azért még az én időm sincs ingyen. A visszajelzést pedig akkor is megérdemlem, ha nem engem választottak. Ahogy azt is, hogy érezzem én is dönthetek úgy, hogy nem fogadom el az ajánlatot.
2.Az interjú ne legyen vizsga, vagy ami még rosszabb: kihallgatás!
Mivel az interjú során nem sok idő jut egy jelöltre, és akármennyit interjúztam is, ez a helyzet még mindig stresszel jár, ezért szeretném a lehető legjobbat kihozni magamból. Ebben pedig nem segít, ha úgy érzem, hogy kihallgatnak, és minden „bűnömre” fény derül, vagy ha olyan kérdésre várják a választ, ami számomra értelmezhetetlen, nem releváns az állás szempontjából, esetleg etikailag megkérdőjelezhető.
3.A szaktudásom számítson, ne az, hogy mennyire vagyok jó stand up comedys
Szeretném, hogy ha álláskereséskor az számítana, amit tudok, és ami ténylegesen fontos az adott munkakör szempontjából, és nem az, hogy mennyire tudom lenyűgözni a kiválasztásért felelős munkatársat. Nem stand up comedyt szeretnék előadni. Bár érdekes tény, hogy el tudom énekelni a Jégvarázs című mesefilm betétdalát (Let it go) négy nyelven is, (angol, magyar, olasz, német) (a minőségről nem beszélek :D) mégsem releváns a HR területén. A jelmondat legyen tehát ez: A szaktudás és a kompetencia számít, nem az előadó tehetség!
4.Valódi álláshirdetéseket szeretnék!
Igyekszem nem paranoiás lenni, és nem is szeretnék mindenhol összeesküvés elméleteket látni, de néha mégis úgy érzem, hogy nem valódi állásra jelentkezem. Van, hogy úgy érzem, csak egy szám vagyok a statisztikában, és bármit csinálok, nem nyerhetem el az állást, mert nincs is ilyen pozíció. Ennek egyik biztos jele, hogy ugyanaz a hirdetés hosszú hónapokig, esetleg évekig szerepel egy-egy állásportálon.
5.Ne tegyenek fel értelmetlen, esetenként hülye kérdéseket!
Végül, de nem utolsó sorban a kedvencem. A bugyuta kérdések. Hogyan látja magát öt év múlva? Miért akarja, hogy felvegyük? Mi a legnagyobb gyengesége/erőssége? A sort hosszan lehetne folytatni. Azt kell rájuk mondanom, hogy hülye kérdésekre, hülye válaszokat lehet adni. Ha valaki felteszi ezeket a kérdéseket, bizony a legtipikusabb válaszokat fogja kapni. Hogy miért? Bármelyik állásportálon kiváló válaszokat olvashatunk ezekre a kérdésekre, ezért ha elhangzanak, a fantázia és az egyéniség távozik. Ilyen kérdésekkel nem lehet tehetségeket találni.
Ha a fenti öt pont maradéktalanul teljesül, akkor én maradéktalanul elégedett leszek. Nem csodát várok, csak normális, profihoz méltó viselkedést. Remélem, egyszer eljön az a nap, aminek a reggelén úgy kelhetek fel, hogy mától minden másképpen lesz.
