A közösségi média helyes használatáról ismét (Pár gondolat a Linkedinről (is))
Egyszer már foglalkoztam azzal, hogy a manapság könnyen elérhető, és nagyon sokféle közösségi médiát hogyan is érdemes helyesen használni. Akkor a posztolásról írtam, most egy kicsit más a téma. A Linkedin (helyes) használatáról szeretnék most írni.
Mielőtt azonban jobban belemennék a témába, írnék pár sort magáról az oldalról, mert nem biztos, hogy mindenki ismeri.
A Linkedin egy kicsit más mint a többi közösségi oldal. Van, aki ismeri, van, aki nem, a rend kedvéért, elárulom, hogy ez egy olyan közösségi oldal, ahol szakmai kapcsolatokat lehet keresni és találni, és ezáltal a szakmai kapcsolati hálónkat bővíteni. Sajátossága, hogy csak angol nyelven elérhető, ezért használatához legalább alap szinten érdemes beszélni az angolt.
Komolyabb a Facebooknál, de azért itt is vannak lazább, és komolyabb szakmai kapcsolatok. A lényeg az lenne, hogy az egymást ismerősnek jelölő emberek szakmai alapon kapcsolódjanak egymáshoz. A magánszemélyeken kívül lehetőség van arra is, hogy cégekre, multikra, és kisebb vállalkozásokra egyaránt rákeressünk. Ezáltal egy-egy cégről könnyen szerezhetünk információkat, ami jól jöhet pl. álláskeresés idején. És akkor is, ha valaki egy fejvadász cégnél dolgozik.
Jellegét tekintve tehát egy kicsit más, mint a többi közösségi oldal, és azt gondolhatnánk, hogy megtanultuk helyesen használni. Sajnos nem így van. Nemrég belefutottam egy érdekes bejegyzésbe a Linkedinen, a kapcsolati háló növelésével kapcsolatban.
(Az eredeti cikket itt találjátok:https://www.linkedin.com/today/post/article/20140523014148-11275-why-i-won-t-accept-your-linkedin-invitation?trk=eml-b2_content_ecosystem_digest-recommended_articles-60-null&midToken=AQHw_9Kh-KWTqw&fromEmail=fromEmail&ut=2aVMC_lCfHA6s1)
A bejegyzés arról szól, hogy bizony vannak olyan emberek, vagy vállalatok, akik reklám, marketing, vagy ki tudja milyen célból, de kvázi gyűjtik az embereket, hogy minél több kapcsolatuk legyen. Nem számít, hogy öreg vagy fiatal, és hogy mit dolgozik, és hol, potenciális vevő lehet. (Sőt olyat is hallottam, hogy valaki ismerkedésre használta az oldalt. )
A lényeg, hogy mint minden esetben itt is érdemes meggondolni, hogy mi kit jelölünk be ismerősnek, azaz, kit szeretnénk felvenni a szakmai kapcsolataink közé, és ki az, akinek elfogadjuk a felkérését, hogy legyen része a mi kapcsolati hálónknak.
Mint mindenhol, itt is van néhány, többnyire íratlan szabály, amit érdemes betartani (nem feltétlen csak a Linkedin esetében):
1. Leginkább olyan embert jelöljünk be, akit ismerünk. Közeli vagy távoli ismerős mindegy, de jó, ha legalább egy két szót beszéltünk vele. Vica-versa is igaz ugyanez.
2. Ha mégsem ismerjük, akkor legalább legyen valamilyen fotó a profillapon arról az emberről, akit fel akarunk venni a kapcsolataink közé. Gondolom, senki sem szereti, ha egy rajzfilmfigurával találja szemközt magát, vagy egy szimpla avatárral. Az nem ide való.
3. Ha lehet, egynél több kapcsolata legyen, mert így gyanús lehet, hogy nincs is valódi személy az adatlap mögött. Ha pályakezdő is, azért az egyetemi évfolyamtársai és tanárai jó, ha ott vannak a kapcsolatai között.
4. Ugyanígy gyanús kell, hogy legyen, ha nem teljes a profil, ha egyszerűen túl kevés az infó a személyről.
5. Gyanús lehet az is, ha túl sok a kapcsolata. Ilyenkor felmerülhet bennünk, hogy nem is ismeri azt a rengeteg embert, csak trófeákat gyűjt. Így felmerülhet a kérdés, hogy én miért legyek egy a sok közül?
Ha lehetőségeinkhez mérten többé-kevésbé betartjuk ezeket a szabályokat, akkor tényleg olyan kapcsolati hálót építhetünk ki, ami hasznos, és tényleg előnyünk származhat belőle.
